A legnevesebb intézetek előrejelzései között jelentős különbségek adódnak. Az ENSZ hagyományos modelljei szerint a növekedés még jó ideig kitart, és a Föld lakossága 2050-ben elérheti a 9,7 milliárd főt. Ebben a forgatókönyvben a népességcsúcsot csak a 2080-as évekre teszik, mintegy 10,4 milliárd emberrel számolva. Ez a szemlélet abból indul ki, hogy a fejlődő országok népességrobbanása még évtizedekig ellensúlyozni tudja a fejlett világ fogyatkozását.
A modernebb, banki és kutatóintézeti elemzések, mint amilyen például a HSBC jelentése, más képet festenek. James Pomeroy, a bank vezető közgazdásza arra hívja fel a figyelmet, hogy a globális születésszámok sokkal gyorsabban esnek, mint ahogy azt korábban bárki gondolta volna. Elképzelhető, hogy az emberiség létszáma már jóval 2080 előtt tetőzik, és 2050-re már egy csökkenő tendenciájú, zsugorodó népességű világkép rajzolódik ki. Ez a szemléletváltás azt sugallja, hogy a túlnépesedéstől való félelmet hamarosan felválthatja a munkaerőhiány és a demográfiai hanyatlás kezelésének kényszere.
A születésszám csökkenése a fejlett országokban
A demográfiai tél már nem csupán elméleti fenyegetés, hanem a jelen valósága számos országban. A termékenységi ráta, amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeknek ad életet, szinte mindenütt a bűvös 2,1-es szint alá süllyedt, ami a népesség természetes újratermelődéséhez szükséges lenne. Különösen Kelet-Ázsia példája szolgálhat tanulságul számodra, ahol a folyamatok elképesztő sebességgel zajlanak le.
Néhány beszédes adat rávilágít a helyzet súlyosságára:
- Dél-Korea: A világ legalacsonyabb termékenységi rátájával rendelkezik, amely 0,7 körüli értékre zuhant. Ez azt jelenti, hogy a generációk létszáma kevesebb mint felére csökken minden egyes ciklusban.
- Kína: Hiába törölték el a korábbi szigorú születésszabályozást, a népesség fogyása már megkezdődött. A ráta itt már az 1,0-es szintet közelíti, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
- Magyarország és Európa: Bár a hazai mutatók a korábbi években javulást mutattak (1,5–1,6 körüli szintre), a legfrissebb statisztikák sajnos ismét csökkenő tendenciát, 1,4 alatti értéket jeleznek.
- Japán: Az ország már évtizedek óta küzd az elöregedéssel, és a technológiai fejlődés ellenére is komoly gondot okoz a falvak elnéptelenedése és az idősellátás finanszírozása.
A népességcsökkenés hátterében álló gazdasági okok
A modern életmód és a gazdasági környezet jelenleg nem kedvez a nagycsaládos modellnek. A folyamatok mögött egy összetett, egymásra ható ok-okozati háló húzódik meg.
Az első és legfontosabb kategória a lakhatási költségek drasztikus emelkedése. Sok fiatal számára elérhetetlen álommá vált a saját otthon, vagy olyan súlyos hitelterheket ró rájuk, amelyek mellett nem mernek több gyermeket vállalni. Az ingatlanárak növekedése a nagyvárosokban kiszorítja a családokat a központokból, ami tovább nehezíti a logisztikát és a mindennapi életvitelt.
A második terület a munkaerőpiaci bizonytalanság és a karrierépítés. A képzés ideje kitolódott, a belépési küszöbök magasabbak lettek, így a családalapítás ideje is későbbre tolódik. Mire egy pár stabil egzisztenciát épít fel, az időfaktor már gyakran korlátozza a gyermekvállalási esélyeket.
Végül lényegesek az egészségügyi és környezeti tényezők is. Számos egészségügyi tanulmány, köztük a WHO jelentései is rámutatnak, hogy a modern életmód, a környezetszennyezés és a táplálkozási szokások megváltozása kimutathatóan rontja a természetes termékenységet. Egyre több pár kényszerül orvosi segítség igénybevételére, ami anyagilag és lelkileg is megterhelő, és gyakran kevesebb gyermek születéséhez vezet, mint amennyit eredetileg terveztek.
